You are not connected. Please login or register

Mágiatörténelem

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1Mágiatörténelem Empty Mágiatörténelem on Vas. Feb. 24, 2019 8:50 pm

Arkhan Iyusu

Arkhan Iyusu
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Mágiatörténelem
 
Incipit – A Kezdet
 
A kezdetek kezdetén, mikor is Nadyun végleg magukra hagyta gyermekeit, egy ajándékot hagyott hátra. Ez a mágia művészete volt, melynek egyetlen és igazi célja, hogy lehetőségekkel lássa el az emberi nemet – akár jó, akár rossz cél vezérli őket. A mágiaművészet, akárcsak maga a Teremtés, a dualitást szolgálva van jelen minden élő lény életében. Azokban az időkben már, az emberi éberség hajnalán, nyolc mágiaművészeti ágat tudtak megkülönböztetni a világon. Ezek: a négy alapelem – tűz, víz, föld és levegő képében -, a szent, (s halálos ellentéte) az átok, végül a rendhagyóelem villám és az élénkítő vérmágia.
Ahogy korszakok érkeztek, s múltak el, az idő hatására, s az emberi társadalmi normák kialakulásának eredményeképpen, különféle mágiaművészeti családokba tömörültek Nadyun gyermekei. Ennek legfőbb és egyetlen oka csupán az emberi olthatatlan vágy, hogy megkülönböztethetőek legyenek egymástól, míg egy biztos otthont tudhatnak maguk mögött. Így történt hát, hogy a szent energiával született embergyermekek a Templom szárnyai alá kerültek születésük után, s ennek mintájára a többi mágiaművészeti ágazat is családokra oszlott. Egy kivételével…
 
Receptum - Elvonulás
 
A tűz törzsei eleinte délnek, majd keletnek eredtek, ahol minden kedvükre játszó természeti erő hatékonyabban szolgált. Melegebb vidékek felé utaztak, ahol a Nap is tovább tündököl. Pusztító hatalmukat félve a többi ember, s állat tisztelte felségterületüket. Jelenlétük kényszerszerűen, de elfogadottá vált, életstílusuk szabályokat diktáltak mások számára is.
A víz mágiaművészei a partokra vándoroltak, közel ahhoz az elemhez, melyben a legjobban bízhatnak. Kultúrájukat, akárcsak érdes sziklát, a víz jelenléte csiszolta és formálta. Ennél fogva a víz használói szellemileg stabilan állnak teremtő Anyjuk, Nadyun képmására épített szobrok előtt.
Örök Vándornak hívják azokat a népeket, akik a szelet követve járták a világot, s a név idővel magára a természeti jelenségre ragadt. Minden ember, aki a levegőt vallja igaz barátjának, szabadon és kötetlenül él, s örök kíváncsisággal járja a világot.
A föld eleme mindenütt fellelhető. Éppen ezért nem volt olyan hely a világon, ahol ugyanezen elem használói nem lelték volna otthon magukat. Ám egy érdekes felfedezés megváltoztatta az elem használati módját, s idővel, a nevét is. Manapság az „erdő” elemeként ismert, ugyanis az éltető ásványok és rostok irányításával újabb lehetőségek tárultak a család elé.
Nadyun szerelmesei, a szent mágiaművészek a Templom megépítését követően megalapították a legelső városok egyikét, Ulgardot. Otthonukat már nem keresték, számukra az egyetlen igazi otthont a Nadyunbe vetett hit jelentette. Bárhol is legyen az.
A halál és az átok követői ismeretlen irányokba szóródtak szét. Lévén, ők azok, akik leginkább ismerik a halál és a szenvedés ízét, önkéntes száműzetésbe vonultak. Soha senki nem lehetett biztos abban, merre találni őket; családjuk az alapítás után semmivé vált, akárcsak önbecsülésük.
A hegyek mai napig őrzik a villám családjának titkait. Ezek az emberek az ég felé emelkedtek, ahogyan csak tudtak, abban remélve, hogy az általuk legjobban tisztelt természeti elem talán eggyé válik életükkel. A tudásszomj azonban fájdalmas leckét tanított számukra: az egyensúly olykor komoly áldozatokat követel. Azóta, hogy felfedezték a villám pusztító, s egyben éltető természetét, az egyensúly önjelölt őrzőiként járták a világot.
 
Amalgamatio – Egyesülés
 
Ahogyan generációk futottak le, s haltak ki, újabbak születtek. Ám minden egyes új évszázad meglepetést tartogatott az emberiség számára. A családok lassan kételkedni kezdtek tisztaságukban, magukat fertőzöttnek ítélve. Feltűnő jelenséggé vált ugyanis, hogy bármilyen affinitással is rendelkezik egy család, az új generáció affinitásának azonossága sohasem garantált. A tűz mágiaművészek nem bírtak vizet használó porontyaikkal, s a víz törzsei értetlenül álltak a víz meghajlítására képtelen gyermekeik előtt. A szelet követők idővel felfigyeltek szikrákat vető gyermekeikre, s a villám családja is lenyűgözve figyelte, ahogyan leszármazottjaik akár a fatörzset is kicsavarják.
Felfedezték hát az emberek a tényt, miszerint nem létezik vér általi kötöttség a mágiaművészet ágaiban. Nadiya törzsei idővel újra egyesültek Ulgard neve alatt, kibővítve annak falait, s benépesítve a havas északot. Új korszak nyílt meg szemük előtt, ami az Egyesülés nevet kapta.
 
A vér útja
 
A mágiaművészetek közt azonban van egy fekete bárány, ki sohasem találta meg ideiglenes családját. A vér művészei tanácstalanul és magányosan vándoroltak szerte a világban, nem találva helyüket, amit otthonnak hívhatnak. Véletlenek során azonban útjaik újra és újra keresztezték egymást, s ezt égi jelként fogták fel. Messze délen, azon kívül is nyugaton, egy apró félszigeten vertek tanyát, megalapítva az Elvonulás korának legutolsó jelentős települését, mely a Totomgawa névre hallgat, azaz saját nyelvükön: az Árvák Otthona. Ők, az Egyesülés korát elérve sem tértek soha „haza”, kialakítva saját, különleges kultúrájukat. Egy elfeledett és ismeretlen népként éltek. Egy darabig…

Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.